Ott feküdtem a szülőágyon, egyik kezemet az újdonsült Apa fogta, aki büszke és meghatott volt egyszerre, másikkal pedig a babát próbálom simogatni, az érzés furcsa, már-már hihetetlen, nem sír, csak nyöszörög először. Ott van a mellkasomon, nem tudom meddig, néhány pillanatnak tünt csupán. Majd szóltak, hogy el kell vinniük, mivel koraszülött, vizsgálatok állnak előtte. Apa vele ment, én pedig maradtam, hogy az ilyenkor szokásos rutint megcsináljàk. Miután kész lettem, elvittek a megfigyelőbe, hogy megnézzem Petrát. Inkubátorban volt, vért vettek tőle és mivel ingadozott a cukra infuzióra kötötték.
Megszámoltam az ujjait, mind mind megvan. :)
A köldökzsinór rátekeredett a nyakára, amitől picit lila volt a feje, de megnyugtattak, hogy minden rendben van.
Aznap este megfigyelésre bent tartották az inkubátorban. Nèlküle aludtam, azaz próbáltam. Cikáztak a gondolatok a fejemben, boldogság, félelem, aggódás és sírás felváltva jöttek.
Másnap végre meghozták nekem ŐT, és elindult a 4 napos korházi létünk, mivel megfigyelések és vizsgálatok sora várt rá.
Szépen rendbejött a cukra, hála annak hogy beindult a tejelválasztás és tudtam etetni.
Minden vizsgálattal egyre közelebb kerültünk a hazamenetelhez. Szerencsére mindent rendben talàltak nála, picit ugyan besárgult, de néhány alkalom szolizás (így hívtam a kékfényes kezelést) után kezdett halványodni.
Elérkezett a kedd, amikor is az utolsó, szemészeti, vizsgálat után megkaptuk az "elbocsátó szép üzenetet" és hazajöhettünk.
Ezúton is köszönöm a Fejér Megyei Kórház Szülészeti osztály minden dolgozójának a kedvességet és a profizmust. Külön köszönet és hála Bozsa Anikó szülésznőmnek és Rubliczky Főorvos Úrnak.
Tudtam végig, hogy jó kezekben vagyunk! ❤️❤️❤️❤️
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése