Petra vagyok, hívónevem GiziManci

Kedves Nénik és Bácsik!

A nevem Petra de sokan úgy ismertek, hogy Királylány, Gizi vagy Manci, de voltam már Törpilla, és Nyuszifül is, és bármi, ami Anyának eszébe jut. Apropó Anya!  Épp' alszik, az esti etetős party-k hosszúra sikerültek. De aki éjszaka nagylegény.... Ja, nem is Ő volt a party lelke, hanem én, őt csak meghívtam, hogy csatlakozzon, mert tudom mekkora partyarc. :)

Amúgy egészen jól telnek a napjaim. Amikor Anya épp nem akarja levágni az ujjam körömvágás címszóval, vagy nem ejti rám a telefont, miközben éjjel be akarja kapcsolni a lámpàját, hogy lásson, de közben elalszik... Nem unatkozom, maradjunk ennyiben. Kész csoda, hogy komolyabb sérülés nélkül megértem az első hónapomat. :)

Persze azért engem sem kell félteni. Anya reflexeit fejlesztem, miközben cseréli a pelust, néha eleresztek egy-egy pukit, néha társaság kiséretében, és figyelem, mit reagál rá. De fejlődik, és néha már gyorsabb, mint én, mert nincs pokerarcom, és még nem tudom leplezni a szándékom, de már gyúrok rá. De a pisivel mindig meg tudom lepni. ;)

Amúgy egy szavuk nem lehet rám. Eszek, alszok, kakilok és csak akkor sírok, ha éhes vagyok és Anya még tököl az etetés előkészületeivel.

Az első hónapom számokban:

1) Visszanyertem a születési súlyom, és mèg 1 kg-ot híztam is, így most 3,5 kg vagyok

2) Eddig közel 200szor cserèlt Anya pelust

3) elhasználtunk 6 csomag popsitörlőt és elfogyott egy fél nagy tubus Sudo krém

4) Olyan gyorsan növök, hogy egy rugit már majdnem kinőttem. :) ( eddig mindben elvesztem)

Legjobban a mellkason szeretek aludni, Apa és Anya legnagyobb örömére. Reggelente amíg Anya bebútol én Apa mellett vagy Apán csinálom ugyanezt. Ilyenkor mindig megkapom, hogy "Olyan vagy, mint az Anyád. :) 

Így telnek hát napjaink, de most mennem kell, mert Anya ébredezik... Sziasztok!!! :)

Megszületett a Királylány! II. rész

Maga a szülés élmény csodálatos volt. Persze nem mondom, hogy fájdalommentes volt, de igazi csodaként èltem meg.

Ott feküdtem a szülőágyon, egyik kezemet az újdonsült Apa fogta, aki büszke és meghatott volt egyszerre, másikkal pedig a babát próbálom simogatni, az érzés furcsa, már-már hihetetlen, nem sír, csak nyöszörög először. Ott van a mellkasomon, nem tudom meddig, néhány pillanatnak tünt csupán. Majd szóltak, hogy el kell vinniük, mivel koraszülött, vizsgálatok állnak előtte. Apa vele ment, én pedig maradtam, hogy az ilyenkor szokásos rutint megcsináljàk. Miután kész lettem, elvittek a megfigyelőbe, hogy megnézzem Petrát. Inkubátorban volt, vért vettek tőle és mivel ingadozott a cukra infuzióra kötötték.

Megszámoltam az ujjait, mind mind megvan. :)

A köldökzsinór rátekeredett a nyakára, amitől picit lila volt a feje, de megnyugtattak, hogy minden rendben van. 

Aznap este megfigyelésre bent tartották az inkubátorban. Nèlküle aludtam, azaz próbáltam. Cikáztak a gondolatok a fejemben, boldogság, félelem, aggódás és sírás felváltva jöttek. 

Másnap végre meghozták nekem ŐT, és elindult a 4 napos korházi létünk, mivel megfigyelések és vizsgálatok sora várt rá. 

Szépen rendbejött a cukra, hála annak hogy beindult a tejelválasztás és tudtam etetni.

Minden vizsgálattal egyre közelebb kerültünk a hazamenetelhez. Szerencsére mindent rendben talàltak nála, picit ugyan besárgult, de néhány alkalom szolizás (így hívtam a kékfényes kezelést) után kezdett halványodni. 

Elérkezett a kedd, amikor is az utolsó, szemészeti, vizsgálat után megkaptuk az "elbocsátó szép üzenetet" és hazajöhettünk. 

Ezúton is köszönöm a Fejér Megyei Kórház Szülészeti osztály minden dolgozójának a kedvességet és a profizmust. Külön köszönet és hála Bozsa Anikó szülésznőmnek és Rubliczky Főorvos Úrnak. 

Tudtam végig, hogy jó kezekben vagyunk! ❤️❤️❤️❤️

Megszületett a Királylány I. rész

 November 27-et írtunk. (Épp egy hete) Egy átlagos nap átlagosnak tűnő reggelén felkeltem, hogy a napi rendes adag kávémat és reggelimet elfogyasztva elindítsam a napomat. 

Előző este filmnézés közben elaludtam és  hajnali 3 körül ébredtem fel. Álmosan zuhanyozni készültem, amikor is éreztem, hogy valami végigcsorog a lábamon. Hm... Nem volt sok, de érezhető volt. Nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki,nem kísérte fájdalom, de az előzményeket figyelembe véve összekészítettem a magam és a gyerek cuccát is, biztos, ami biztos alapon. Ezután lefeküdtem és aludtam tovább.

Elérkezett a már említett reggel. Ismét éreztem, hogy szivárog valami és nem voltam rest, felhívtam a szülésznőmet, Anikót, hogy mit tegyek.

-Pakolj össze és gyere be 8:00-ra. -hangzott a válasz. 

Ott is voltam, átöltöztem és bekerültem a megfigyelőbe. Az első vizsgálat során semmi burokrepedésre utaló jelet nem találtak, igy egy magnézium infuzio és nst kiséretében megfigyeltek, ugyanis jósló fájásaim már voltak. A babuc jól volt, én is, így nem aggódtam. Folyton azt mondogattam neki, hogy még bent kell maradnia, hiszen még csak a 34. héten jártunk. Egyszercsak megelégelte, rúgott egyet, hogy őneki ne mondjam meg mi legyen, mire újabb adag magzatvíz távozott és egyre erősödtek a fájások. Újabb vizsgálat következett, melynek eredménye: SZÜLÜNK!!!! A Kedves nem volt a városban, gyors telefon, hogy nincs visszaút, jobb, ha sietve visszajön. A dokim sem volt a városban, őt is értesítették. Ez volt kb. 3 órakkor. Szerencsére gyorsan tágultam, és pikk-pakk a szülőszobában találtam magam. Egyre erősödtek és sűrűsődtek a fájások, közben megjött a Kedves is, aki lelkileg támogatott, beszélt hozzám és szerencsére nem énekelt. :) Következő àllomás a szülőágy volt, addig àllva vajúdtam, az esett jól. Arra még tisztán emlékszem, hogy bejött a dokim, de utána homályos minden, annak ellenére, hogy semmilyen fájdalomcsillapító, bódító dolgot nem kértem. Néha felréved a Kedves arca, és kék szemei, meg az is hogy mond valamit, de semmi egyéb. A doki hangját hallottam, és ahogy tanultuk jógán a légzésemre koncentráltam. Az utolsó szakaszban kiküldtem a Kedvest. Egy nyomás, egy sikítás és már a hasamon is volt a Királylány. A Kedves visszajött, megfogta a kezem, és rám nézett, láttam, hogy könnybe làbad a szeme: Kislány!....folytatás következik ;)

Mese a királylányról és az óperenciás tengeren túlról

Kedves SportosMamik! 

Nem így képzeltem el a szülőszoba látogatást. A fejemben egy nyugodt és rácsodàlkozós, ámulós kép volt, amint a színes szülőszobákat járom végig, gondolatban kivàlasztom, melyik is tetszik a legjobban és drukkolok, hogy majd jónéhány hét múlva abba kerüljek.

De az élet nagy rendező és az idill helyett megkaptam a valóságot...

Egyszer volt, hol nem volt, voltam egyszer valamikor 3 nappal ezelőtt a kórházban, hogy az aktuális terhességi kornak megfelelően vért levegyék tőlem és ellenőrizzék, minden rendben van -e. 

De bizony mire odaértem, éreztem, hogy valami nem jó. Görcsöltem és keményedett a hasam, és így a vérvétel után felmentem a szülészeti ambulanciára. A vizsgálat során kiderült, hogy igencsak jót tettem azzal, hogy öreganyámnak szólítottam őket,mert megrövidült méhszájjal álltunk szemben, és beindulni készülő szüléssel. Több se kellett a dokinak, felpateroltak a mézeskalács házba (szülèszeti megfigyelőbe),ahol rögtön kaptam cukorkát ( magnézium infúziót) és mindenféle jót, és rámkötöttek egy monitort, hogy lássák minden rendben van-a királylánnyal. 2 adag infuziót követően megváltozott a Királylány álláspontja és mivel megnyugodni látszott én is jobb idegállapotba kerültem.

Kaptunk még némi tüdődoppingoló injekciót is, ha netán mégsem tudna a fenekén ülni, akkor se legyen gond a tüdejével. 

Miután megnyugodtunk, átkerültünk az óperenciás tengeren túlra, oda, ahol a kurta farkú malac túr, azaz a szülészeti osztályra. Itt nagyon gondos, segítő, szakavatott és kedves kezek serte-pertéltek és gondosan őrizték a bent lévők egészségét! 

Mint utóbb kiderült, igencsak teltház volt, ugyanis megérkezett a két napos kettős fronthatás, ami bizony okozott némi galibát és fennforgást a hasonszőrű, várandós társaimnál.

Két tüdőérlelő injekció és 48 óra megfigyelés után a királylány jól volt és én, mint hűséges paripája is, így a nagyra becsült dokik úgy látták jónak, ha hazaengednek és a jól megszokott hazai környezetben nyomom tovább az ágyat. A kisdobos dobpergés közepedte szigorú pihenést és ágynyugalmat hírdetett. Aki ez ellen vét, fejét veszik, de az biztos, hogy visszakerül a kórházba. 

Szóval így jártuk mi meg a sárga köves utat, voltunk Óznál, de visszataláltunk a hátrahagyott morzsák alapján. :)

Ha a Királylány kibújt volna az én mesém is tovább tartott volna. De mivel még itt spárgázik és tàncol a pocimban, a legnagyobb nyugalomban, ezért itt a vége, fuss el véle. 

Ezúton is köszönök MINDENT, az orvosomnak, a szülésznőmnek és minden, a szülészeten dolgozó orvosnak, nővérnek a gyors és szakavatott segítséget, odaadó munkájukat!!!! 

<3

Viszont miután ez az ítélet született így sajnos kénytelenek vagytok mostantól csak az írott szavaimat inni, sajnos a Királylány érkezéséig már nem csinálok több videót. Szívesen adok tanácsot, de csakis írásban. Nézegessétek az eddig elkészült videókat, lehet belőlük bőven ihletet meríteni! :)

III. trimeszter - mellbőség 100 önbizalom 10

Kedves SportosMamik!

Az idő nagyon gyorsan szalad. Eljött a 32. hét. Átléptem a bűvös 100 centit, mind mellbőségben, mind haskörfogatban. A babóca szépen fejlődik, már érzem, ahogy csuklik, érzem, ahogy a bordáimat számolja, ahogy a könyökét vagy épp a kis kezét a hasfalamnak szorítja. Sokat rugdos, ficánkol, egy csodálatos, eleven kis emberke.

Furcsa dolog ez az emberi agy.  Tudom, hogy egy kis élet fejlődik bennem, tudom, hogy nem azért nagy a hasam, mert elhíztam, de mégis képződött bennem egy kis önbizalom hiány. Vajon tetszem így a Kedvesnek, vajon ugyanolyan vonzónak talál, mint néhány hónappal ezelőtt? Persze büszkén simítom minden egyes alkalommal végig a hasam, és Ő is, mert egyébként szeretem és olyan jó látni, hogy hétről hétre növekszik a baba. Valóban csodaként élem meg ezt az időszakot, de mégis úgy érzem, hogy egy kisgömböc vagyok, aki eszik, alszik és hízik. :)

Nektek volt ilyen érzésetek? Mi az, amivel kompenzálni lehet? Én megtaláltam és borzasztóan boldog vagyok, hogy megtettem, mert végre láttam magam kívülről. Láttam az arcomon a boldogságot, a büszkeséget és azt, hogy még mindig én vagyok, még mindig NŐ vagyok, nem csak egy "hordozórakéta". Ugyanis elmentem egy fotózásra. Kiss Laca, aki szerintem Fehérvár legjobb fotósa, csinált rólam egy fotósorozatot. 10 éve ismerjük egymást, nagyon jó barátom, tisztelem, becsülöm és felnézek a munkájára. Ő mutatta meg nekem, hogy igenis még bennem van a Nő. A Kedves is elhalmoz bókokkal, de ha az ember ezt belülről nem érzi, akkor hiába mondják neki, jól esik persze, de mintha egy kiszáradt kútba öntenél egy vödör vizet... magába szívja, de nem elég.

Belülről kell érezni, hogy szép vagy, el kell fogadni magad, érezni, hogy nem változtál, csak egy csodálatos, új élet fejlődik benned, ami bizony áldozatokkal jár, de a jó dolgokért meg kell küzdeni, és amikor először csuklik, és rugdos és kaparászik és hallod a szívverését, akkor tudod, hogy igen, ez bármit megér.

Nekem az a fotózás adta vissza az önbizalmamat. Ha te is úgy érzed, hogy kezd az önbizalmad alábbhagyni, keresd meg, mi az ami visszahozhatja. Egy új ruha, amiben vonzónak érzed magad? Egy könyv, ami segít megvilágítani a dolgokat? Beszélgess a pároddal erről, beszéljetek meg mindent, mi az ami bánt, mi az ami visszabillentheti az önbizalmad! Ne feledd, nem vagy egyedül!

Addig is itt van néhány trükk, amitől újra azt érzed, hogy nő vagy, és nem egy nagy pocak. :-) 

1) Csináltass új frizurát.

 Egy új forma, egy új szín, sokat segít, felfrissülsz tőle. Ne feledd, hogy a szülés után nemigen lesz időd ilyen "csacskaságokra" :-)  így olyan fazont válassz, ami ha egy kicsit nő is, még ugyanolyan formatartó lesz.

2) Ugyanez vonatkozik a körmökre. 

Ha nem is műkörmök, de egy szakavatott kéz pillanatok alatt rendbe tudja hozni a körmeidet, így ápolt és egészséges lesz. 

3) Mozogj, sétálj!

 A mozgás endorfint szabadít fel, azaz boldogsághormont. Meglátod, milyen üdítő érzés az, hogy a pocak és a súly ellenére, még mindig képes vagy teljesítményt elérni. Esetleg jobb voltál a tegnapi sétádnál, többet mentél, gyorsabban tetted meg a távot. Mindig csak annyit mozogj, amennyi jól esik! 

4) Masszázs

  Létezik kifejezetten várandósoknak masszázs. A többletsúly miatt megdolgoztatott izmoknak nagyon jól esik a masszázs. Felfrissülve mindjárt másképp látod a világot. :-)

5) Töltsetek minél több időt kettesben a pároddal

Használjátok ki az alkalmat, hogy még csak ketten vagytok. Menjetek el vacsorázni, beszélgessetek nagyokat, éjszakába nyúlóan, ne hagyd, hogy a mindennapok elsodorjanak tőle. Masszírozzátok meg egymást, mindkettőtöknek szüksége van a másik figyelmére, gondoskodására, szeretetére.

6) Táncolj!
A tánc minden gondot és rosszkedvet elűz! Tedd be a kedvenc számod és rázd meg BABY!!!! :-)

Bármibe fogsz is, leld örömödet benne. Ne hagyd, hogy a negatív érzelmek uraljanak. Ez életed egyik legcsodálatosabb időszaka. Élvezd ki! Itt és most. Ne holnap vagy holnapután! 

A kelengye - Mondtam már, hogy utálok vásárolni?

Kedves SportosMamik! 

Immáron megkezdődött a visszaszámlálás. 9 hét és a karomban tarthatom a gyermeket, akit 9 hónapig nevelgettem. Néha észre sem veszem, hogy velem van, máskor pedig kiköveteli magának a kizárólagos figyelmet. Ahogy nő a pocim, és ahogy gyülekeznek szép sorban a kiegészítők, egyre jobban elhiszem, hogy nemsokára velünk lesz. 

Az utóbbi időben én is szembesültem a testem gyengeségeivel, amire bizony a várandósság felhívja a figyelmet, úgy is mondhatnám, hogy felerősíti. Ezért is hangsúlyozom mindig, hogy  a várandósság tervezésekor készítsd fel a tested a majdani terhelésre. ( Ha gyengének érzed a hátizmaidat, erősítsd meg, ha hajlamos vagy a székrekedésre, vagy ennek majdnem egyenes következményére az aranyérre, akkor alakítsd át az étrended, rostban és folyadékban gazdag étrendet válassz, és még sorolhatnám.) Persze még így is adódhatnak kellemetlen "tünetek", de azért hogy érezd a kis ujjak kaparászását, a rúgásokat, és majdani ölelését, ezek a kis "kellemetlen" tünetek nem tűnnek olyan nagy "áldozatnak". 

A sport most már legtöbbször kimerül nálam a sétában, ilyen szép ősszel még a természet is hívogat! :) 

Néhány hete pedig felfedeztem magamnak a kismamajógát! Most is épp' onnan jövök! Teljesen más a másik oldalon ülni. Maga a mozgásforma felszabadít, ellazít és pont azokat az izmokat mozgatja és dolgoztatja meg, amik a babaváráshoz szükségesek. Nem csak relaxálunk az órán, vannak (igen)intenzív részei is, mert ahogy Nelli, az oktató, mondja, a szülés se lesz sétagalopp, így az arra való testi felkészülésnek is kihívást jelentőnek kell lennie. Másnap mindig garantált az izomláz.  

A bő lére engedett bevezető után most lássuk milyen "csapdák" várnak az első gyermeküket váró tapasztalatlan kismamákra, mint rám is. 

Javaslom, hogy válassz magadnak egy, vagy több kismama coach-ot a barátnőid közül. :-) Azért javaslom az egyet, mert ketten már szöges ellentétes nézeteket vallhatnak a vásárlással, gyerekneveléssel, várandóssággal kapcsolatban és csak még jobban összezavarhatnak. Nekem is van ilyen kedves hasonszőrű barátosném, aki mellettem van a két csík megjelenése óta és bármilyen kérdésem van, legyen az bármilyen bagatelnek tűnő is, ő készségesen válaszol. Két kis imádni való ördögfiókával az oldalán már sok mindenen átment és örömmel osztja meg a tapasztalatait. 

Ő volt az, aki nagy precizitással összeállított nekem egy excel táblát, hogy mik azok, amik mindenképpen kellenek és felhívta a figyelmemet, mi azok, amik tök feleslegesek, mert bár szépen csillognak, zenélnek, fütyülnek, és cukik, semmi hasznát sem fogom venni. 

Egy ilyen bombabiztos listával is sikerült besokkalnom. A cuki rózsaszín zoknicskák és rugik meg a popsitörlőmellszívócumi háromszögben állva úgy éreztem, nem bírom tovább.... Levegőt! 

Akkor 3-4 napra eltűnt a fészekrakó ösztönöm és előjött a dac, hogy Jézus is egy pajtában született, állatok között, szalmán, mégis túlélte. 

De aztán persze újra lenyugodtam, és most örömmel vetettem be magam ismét az áruházakba, hogy a habos-babos, cukiságok között úszkáljak. Ember legyen a talpán, aki ellen tud állni egy édes bodynak, vagy egy olyan aprócska zokninak, mint a kisujjam.   De persze légy' kemény, és őszinte magadhoz. Kell a huszadik vagy a huszonötödik belőle, amikor 2 hónap múlva már úgy is kinövi?

Menj listával a boltba, persze, nézelődj, csodáld meg a dolgokat, de gondolkodj reálisan. Biztos kell belőle annyi? Biztos kelleni fog neki a tizedik játék, amikor még csak foltokat lát az első időben? 

Neki leginkább rád és Apára lesz szüksége, az ölelő, biztonságot nyújtó, szerető karjaitokat. Erről se feledkezzetek meg a nagy készülődésben! 

Új videó - Tabata & Samba

Kedves SportosMamik! 



Örömmel jelentem, hogy végre elkészült az új videó!

Beléptem a III. trimeszterbe, így egyre nagyobb a pocim, egyre nehezebben mozdulok meg. A séta az egyetlen dolog, ami cardio szempontból jól esik, de ebben 1-2 óra után elfáradok. Az összes energiám a baby növesztésére megy el, és ez látszik is a pocakom méretéből, ami napról napra nagyobb lesz.

Persze a tánc az, ami igazán felpörget, de 2-3 szám után kipurcanok. Ez erősítés hol jól esik, hol nem, ki kellett tapasztalnom, melyek azok a mozdulatok, amik még jól esnek, ezért csúsztam a videóval.

De most már végre itt van, elkészült, használjátok egészséggel!

Ne feledd, csak azt csináld, ami jól esik, ne erőltesd túl magad, az egészséges várandósság és a baba most az első. A kis Alien-nek szüksége van rád. Belőled táplálkozik, belőled merít energiát, azt eszi, amit te is, azt issza, amit te is. és azt érzi, amit te is. Csináld mindig azt, ami boldoggá tesz és akkor minden a lehető legnagyobb rendben lesz!


Az előző videók anyagával keverheted a mostanit, vagy  csak a mostanit csináld, rád bízom!

https://www.youtube.com/watch?v=g0FBXJs4Aok

Jó szórakozást! :-)

Out of controll - Tanácsok kisbabát tervezőknek

Kedves SportosMamik!

Eljött a második trimeszter utolsó hete, a 27. hét. A kis baby egyre ember formájúbb (ezen a képen mondjuk pont úgy néz ki, mint egy kisdinó, épp ásított, de legalább már tudjuk, hogy a jobb füle után a nyelve is tökéletes. :-) )

Már 1 kg körül van és 37 cm. 

Az óráimat sajnos már nem tartom, mert a kis diktátor úgy döntött, itt az ideje a 100%-os figyelemnek. ( keményedett a hasam és nem esett jól a mozgás.)

Nem baj, gondoltam én, majd folytatom a videók gyártását és minden délután kimegyek a közelben lévő parkba és sétálok egyet. Az én szájízemre szabva persze, mert a sima séta olyan "snassz"... 

Kitaláltam, hogy a bemelegítést követően egy perc lassú séta, egy perc gyors séta, majd egy perc lépegetés előre kitöréssel felváltva fél órán keresztül. Majd ezek után egy kis taposás és futógépezés a szabadtéri kondi gépeken.

El is kezdtem, tele voltam energiával, lelkesedéssel. Jöhet a bemelegítés, majd elkezdtem a programot. Stopper indít, egy perc lassú séta, gyerekjáték, egy perc gyors séta, kezdünk belejönni, majd egy perc kitörés előre lépéssel.... és itt keményedett be a hasam... minden erejével azon volt a gyerek, hogy hagyjam abba. Ok, nem vagyok futóbolond... (sétáló bolond vagyok,  :-) ) picit több időt hagytam a lassú sétás szakaszra, mint 1 perc. Kb 5 perc után megnyugodott, majd úgy gondoltam újra kezdem, de már a kitöréses részt kihagytam, lassú és gyors tempojú sétás szakaszok következtek. A második tempós sétás körnél ismét bekeményedett a hasam... 5 perc nyugtatás, simogatás, lassú séta... és ez a lassú tempo maradt az "edzés" végéig. Nekem, aki volt, hogy egy héten 13 órát tartott... 

Eddig probléma mentes a várandósságom, nem híztam sokat, és a szervezetem jól bírja. Eddig nem vizesedtem, többnyire nincs székrekedésem, nem magas a cukrom. A hidegfrontokat leszámítva kiegyensúlyozott vagyok. 

Ez lehet, hogy szerencse, de többnyire tudatosság. Az Apukám testalkatát örököltem. A családom ezen része hajlamos az elhízásra. Tehát hajlamom lehet az elhízásra, a szív és érrendszeri betegségekre, és mindenre, ami ezzel együtt járhat. (cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterin szint, stb) 

Mivel tisztában vagyok a fent említettekkel, így mindig is tudatos voltam. Fontos számomra, hogy mit eszek, hogy mozogjak, hogy odafigyeljek a testemre. Sosem akartam nádszál vékony lenni, vagy kockás hasú. Egészséges szeretnék lenni, egészséges gyermeket szeretnék a világra hozni. 

Azt gondolom, hogy mint mindenben a várandósság tervezésekor is fontos a tudatosság. Mert hiába gondolod úgy, hogy ura leszel a testednek, a fogantatás pillanatától az a pici lény ( vagy ahogy Dr. House mondta, az élősködő :-) <3 ) veszi át a tested felett az irányítást, és ha nincs felkészítve rá a szervezeted, akkor alakulhatnak ki a várandósságot megnehezítő különböző kellemetlenségek, mint magas vérnyomás, vizesedés, székrekedés, cukorbetegség. 

Persze, még én sem tudom, hogy mi áll előttem az elkövetkezendő 3 hónapban, de azt tudom, és hiszem, hogy az elmúlt 6 felhőtlen hónapot annak köszönhetem, hogy rendszeresen sportoltam, megfelelően táplálkoztam a várandósságom előtt és alatt. A rendszeres testmozgásnak nem csak az a hatása, hogy vékonyabb leszel, hanem erősödik az immunrendszered, le tudod vezetni a stresszt, megerősíted az izmaid, az ízületeid mozgékonyabbak lesznek, amely mind mind ahhoz szükséges, felkészítsd a tested a 9 hónapra, ami előtted áll, hogy ez után az időszak után egy egészséges, gyönyörű, eleven babát hozz a világra. 

Szóval kezd el mielőbb a sportot, és a tudatos táplálkozást, nem csak magad miatt, de a születendő gyermeked miatt is! És ez nem pénz kérdése, manapság, egy olyan világban, ahol az internet tele van ingyenes edzésekkel, tanácsokkal. 

Az én következő videóm is készül. Most épp' azt tanulmányozom, melyek azok a mozdulatok, amik még jól esnek és melyek azok, amik már nem, hogy valóban hiteles tudjak lenni, és jó szívvel tudjam ajánlani.

 Hamarosan jelentkezem! :-)

Foglald el magad! - Azaz élet a munka után

Kedves SportosMamik! 


Számomra is elérkezett az az idő, amikor azt kellett, hogy mondjam, eddig és nem tovább. Sajnos az óráimat fel kellett adnom, ugyanis az ágyéki gerinc szakaszom nem bírja már el a rá nehezedő súlyt.

Ehhez hozzá tartozik, mint ahogy biztos tudjátok, a '90-es éveket végigriszáltam, míg mások a '80-as éveikre nem emlékeznek, lásd Ozzy, addig én a '90-es éveket végig táncoltam. A versenysport mint tudjuk, nem izület barát. Mindemellett, ha választanom kellene, most is a táncot választanám.

 Szóval ez a 10 év kicsit kinyírta a derekamat. Ehhez hozzájön az elmúlt 3 évem is, plusz a várandóssággal járó izomlazító hormonok is... és tadaaaam... egy ilyen cuki virággal gazdagabb lettem a derekamon.

A sztori 1 hete kezdődött, amikor is sikeresen becsípődött egy ideg az ágyéki gerinc szakaszomban. A bal lábamra nem tudtam rendesen ráállni, bicegtem. E miatt 3-4 havonta így is jártam manuálterápiára, hogy visszategyék az elcsúszott csigolyáimat, de mióta várandós vagyok és nem tudok hasra feküdni, azóta nem is sikerült rendesen visszatenni őket a helyükre. Egy rossz mozdulatnál aztán megtörtént a fent említett esemény. A manuálterapeutám megoldotta azt, hogy legalább nem sántítok, a becsípődés miatt, de sajnos a hátfájás megmaradt. Ekkor kaptam tőle ezt a csodás kis virágot. :-) Kinezio tape a neve és csak ajánlani tudom. Úgy tűnik, ez ment meg a folyamatos hátfájástól. 

De e miatt sajnos a tervezettnél előbb ki kell mondanom, hogy szünetelnek az óráim. "I 'll be back..." ahogy kedvenc hősünk, szintén a '90-es évekből határozottan a szemünkbe nézve mondja. 

És hogy mikor? Ez egy nagyon jó kérdés.

Te is abban a cipőben jársz mint én? Neked is ez az első babád? Neked is fontos (volt) a munkád, félsz, hogy mi lesz akkor, ha otthon kell maradnod a nap 24 órájában? 

Én erre már kidolgoztam egy tervet. :-)

1) 

Ezelőtt néhány héttel jelentkeztem egy 8 hetes ingyenes online kurzusra. Ez speciel egy angol nyelvű, egy amerikai egyetem szervezésében. Múlt héten indult a 8 hét, elég húzós az anyag, tömény, szaknyelvű, elég sok időmet lefoglalja.

2) 

Képzeld, indítottam egy blogot is a SportosMamit... (ja, ezt olvasod ;-) ). Ide is minden héten írok, készítek videókat, foglalkozom vele. 2 hete pedig elindult az angol nyelvű változata is. (sportymommy.blogspot.com)

3) 

Persze a szokásos.... Takarítás, mosás, ház körüli munkák, Jack kutyám szórakoztatása, akit az utóbbi időben picit elhanyagoltunk. A vele való séta jót tesz, főleg, hogyha nem rángat a röpke 50 kilójával... ilyen szép napsütésben pedig egyenesen pazar. 

4) 

Elindul lassan a kiságygyerekholmibabakocsiottvagyunkmárjajezdecukideaKedvesneknemtetszik.... mizéria is. 

Szóval lesz teendőm bőven, nem fogok unatkozni. 

Olyan sok mindent lehet már az interneten találni. Ha nem szeretnél otthon ülni, járj el kismama jógára, járj közösségbe, baba-mama klubokba. Sportolj, ami jól esik, sétálj, legyél minél többet szabad levegőn, olyan csodálatos ez az ősz, tele színes levelekkel, melengető napsütéssel. 

Itt az ideje, hogy magadra és a babára figyelj. Ez a 3 hónap úgy el fog szállni, ahogy elszállt a nyár is, két szempillantás alatt. 

Vegyél mesekönyveket, olvass a babának, pihenj, élvezd ki, hogy van egy kis időd. Lassulj le. 

Fura érzés, azt hittem, hogy félni fogok ettől az időszaktól, mi lesz velem mozgás nélkül, otthon fogok tétlenül ülni, besavanyodok... De mára már más lett a véleményem. Senkinek sem hittem el korábban, hogy ezt fogom érezni. "Persze, mondjad csak, gondoltam, és ettem tovább a kefét" 

Eljött az a pillanat, amikor el tudom engedni azt, aki korábban voltam, hogy helyet adjak annak, aki lenni fogok. Le tudtam zárni azt, ami eddigi volt. Persze az alap megmarad, de nyitok az új felé és kíváncsian várom, mit fog hozni az élet!   

Lazulj el te is, engedd át magad az érzésnek, hogy Anya leszel. Úgy érzem, ez egy csodás időszak lesz! Ezt kívánom neked is! 

Terheléses vércukor vizsgálat

Kedves SportosMamik! 


Ti elmentetek, vagy el fogtok menni a 24. hét körül esedékes terheléses vércukorszínt mérésre?

Mint már említettem az előző bejegyzésemben, én az az utána nézős fajta vagyok, és egyébként meg több, a közösségi oldalon szervezett kismamás fórum tagja is. Több helyen is sajnálattal olvastam, hogy felmerült a kérdés, hogy érdemes-e elmenni erre a vizsgálatra, feltétlenül kötelező-e.

Azért gondoltam, hogy billentyűzetet ragadok, mert Anyukámmal is beszéltem ma. Elújságoltam neki, hogy milyen kellemetlen volt, mert tényleg az volt... a vérvétellel semmi bajom.. na de ami utána jött.. meginni 2 dl vízben 75gr cukrot, majd várni 2 órát, és újra vérvétel. A szirup megivása után 10 perccel sokkot kapott a szervezetem, nem értette, hogy mi ez és rövid úton meg is szabadult tőle.. majd utána még jó 3/4 óráig szédelegtem... de utána kitisztult a kép.

Szóval igen, nem egy kellemes érzés, de nem mindenkinek reagál így a szervezete, az enyém ennyire nem szerette. Erre persze Anyukám, ahogy szokott, bestresszelt. " Manapság túlmisztifikálják a terhességet, mindenféle szenvedésnek kiteszik a kismamákat... stb...bezzeg, amikor ő volt fiatal...

Na igen... Az 32 évvel ezelőtt volt... akkor valóban nem volt ennyi vizsgálat. De azóta felnőtt az első "szabad" generáció. Mi vagyunk az első olyan generáció, akik akkor voltak fiatalok, gyerekek, amikor megnyíltak a határok, amikor már egyre több mindent lehetett kapni, és a szülők is és mi is éltünk a lehetőséggel, és a mai napig élünk vele. Karnyújtásnyira vannak a gyorséttermek, minden sarkon van egy pékség, az áruházak tele vannak gyorsfagyasztott élelmiszerekkel, csokival, cukorkával. Ez abban az időben nem annyira volt jellemző. Elkényelmesedünk, és úgy is maradtunk. Legyen minden gyors, kapjunk meg mindent azonnal.

30 év alatt átalakult az étkezésünk, sokkal több finomított cukrot, sót eszünk, mint akkor ettek. Ehhez az emberi szervezet nem tudott ilyen gyorsan hozzászokni. Ehhez még hozzájött az, hogy sokkal kevesebbet is mozgunk. Sajnos népbetegség a cukorbetegség, szív és érrendszeri bántalmakkal küzdünk, elhízottak vagyunk. Egy tanulmány szerint 2036-ra Amerika lakosságából minden 3.ember a cukorbetegség valamely típusával kell, hogy együtt éljen. Akkor lesz a gyerekem 21 éves. Persze, lehet mondani, hogy az Amerika. Mégis amerikai gyorsétterembe jársz, amerikai kv-t és amerikai üdítőt iszol. Szóval mi is a különbség?

Nem gondolom, hogy túlaggódom a várandósságomat. Nem gondolom, hogy minden héten vérvételre és ultrahangra kell járni. De azt tudom, hogy most alapozom meg az ő életét. Tőlem függ, hogy rendesen, kielégítően, változatosan eszem-e, (ez nem azt jelenti, hogy diétázni kell, és salátát salátával kell enni, mert én mindent eszem, ugyanúgy szerepel az ételek között a  kacsazsíros kenyér  hagymával, finomított pékáru, mint a zöldség, gyümölcs, magvak, olajok.) vagy beérem a "2 ember helyett eszem" elvvel és tömöm magamba azt, amit éppen találok.

Tartozom annyival a gyerekemnek, hogyha van egy olyan lehetőség, hogy megméressem a cukorszintemet, akkor élek vele. Mert ha kiderül, annak ellenére is magas a cukrom, hogy változatosan táplálkozom, akkor az igenis derüljön ki, konzultálok egy orvossal, hogy mi az amin változtatnom kell, hogy visszaálljon, és ne ő igya meg annak a levét, hogy lusta voltam erre, vagy nem mentem el, mert féltem az eredménytől, féltem a vizsgálattól. Ha egy órányi rosszulléttel kell azért fizetnem, hogy megvédjem attól, hogy óriásbébi legyen és már handicap-el induljon az életben egy esetleges cukorbetegség miatt, akkor igenis megteszem. Mert kutya kötelességem.

Téged is arra buzdítalak, hogy menj el. Tudom, talán félsz, talán túl elfoglalt vagy, vagy nincs kedved... De ne magadért tedd meg, hanem azért a kisemberért, akit a szíved alatt hordasz, és akinek a legjobbat akarod.

Mindenki nyugodjon le a p*csába

Kedves SportosMamik! 


Elérkezett a 24. hét. Hatalmas a boldogság, egyre többet mozog és sokszor kitolja a fenekét, vagy a fejét, mert még nem tudom megkülönböztetni, mikor, melyiket... :-)

Minden héten el szoktam olvasni a hét elején, hogy épp hol tart a fejlődésben, az én testemmel mi történik.

A hétre mindenhol azt írják, hogy innentől kezdve nagyon figyeljek magamra, mert a koraszülés veszélye fennállhat, innentől már koraszülöttről beszélünk, ha megszületik, és nem vetélésről, és kattintgattam és kattintgattam tovább, és eljutottam egy cikkhez. Az anya 24 hetesen hozta világra gyermekét, de sajnos életképtelen volt még a csecsemő. Na több se kellett az én agyacskámnak, elraktározta ezt az információt és természetesen álmomban előjött.... Nekem is 24 hetesen beindult a szülés.... borzasztó érzés volt látni a még életképtelen kis testét. És milyen az emberi agy.... vagy legalábbis az én hipochonder agyam.... nyilván ma egész nap testi tüneteket is produkáltam...

Szóval a 0-ról kellett felépítenem ma magam, vagy inkább -1-ről....

Ha netán veled is előfordul, hogy mindent elolvasol, ami a várandósságról, vagy egy vélt vagy valós betegségről, és minél többet kattintgatsz, annál betegebbnek érzed magad, vagy úgy érzed, hogy mindjárt megszülsz, mert olyan tünetetek produkálsz, először is kapcsold ki a netet, nyugodj meg egy kicsit, lélegezz mélyeket, és lassan. Nyugtasd meg az elméd, ha lehet, akkor vonulj el egy csendes szobába, sötétítsd be a szobát és csak magadra és a babára figyelj.

Tudatosítsd magamban, hogy csakezért sem fogod őrületbe és félelembe kergetni magad. Tudom, hogy aggódsz és félsz, mert pont olyat érzel, amit leírtak és már látod lelki szemeid előtt a legrosszabbat.

Ilyenkor, a várandósság alatt még fogékonyabbak vagyunk az ilyen történetekre, a hormonjaink is játszanak velünk, örülsz, ha nem kergeted őrületbe a körülötted élőket a hangulatváltozásaiddal / kívánósságoddal / extra érzékenységeddel, hogy ilyeneket olvasol, csak olaj a tűzre.

Szóval ahogy mondani szokták mostanság: Nyugodj le a picsába! :-)

Feküdj el, lélegezz, koncentrálj, ürítsd ki az agyad. Szkenneld végig magad gondolatban, mi az amit valójában érzel. Lépj kapcsolatba a babával. Hogyan?  Gondolj rá, képzeld el magadban, hogyan helyezkedik el, ha tudod, milyen a neme, és már megvan a neve szólítsd nevén. Ne gondolj semmi konkrétra, csak ürítsd ki az agyad és hagyd hogy vigyenek a gondolatok. Kérdezd meg, hogy jól van -e és figyelj a válaszra. Erősítsd a kapcsolatot, mond neki, hogy nagyon várod és még van ideje, nőjön, erősödjön.
Használj mindig pozitív jelzőket. "Egészséges vagy. Minden rendben van. Jól fejlődsz. Egészséges vagyok"

Azután gondold végig, hogy miért érezhetsz pl. görcsöt. Eszel elég Magnéziumot? Pihentél eleget? Stresszelsz? Vagy esetleg hosszú ideig görnyedtél és összenyomtad őt, és szólt, hogy mostmár elég?

 Figyelj a tested jelzéseire, ne aggódj, de ha a tüneteid még másnap is fennállnak, akkor érdemes orvoshoz menned. Mert jobb, ha feleslegesen mész el, lát a dokid, és megnyugtat, hogy "csak" magnézium hiányod van, mint hogy történjen valami.

Mozgás hiszekegy...

Kedves SportosMamik!


3 olyan területe van a mozgásnak, amit én nagyon szeretek és próbálom továbbadni mindazoknak, akik, eljárnak hozzám az óráimra.

Az egyik a táncos terület, a másik az erősítés és a harmadik, a mély izmokat megdolgoztató Pilates.

Sok mindenben hiszek. Hiszem, hogy a tánc csodákra képes. Testileg, szellemileg és lelkileg is formál. Mindig tud adni valamit.  Ha összecsapnak a fejed felett a hullámok, ha boldog vagy, ha magányos vagy, vagy ha épp őrülten szerelmes. Táccal bármit ki tudsz fejezni, bármivé és bárkivé válhatsz.  Ki tud kapcsolni, el tud varázsolni, el tud röpíteni.

Hiszem. hogy az erősítés az izmok formálásához kell. Mit sem ér a cardio, ha egy kirándulás alkalmával megcsúszol és csak a két karod az, amire számíthatsz, fel kell húzni magad, meg kell tartani magad.... A tánc felszabadít, az erősítés pedig növeli a kitartásod, tágítja a határaidat. Erősítés alkalmával megismered a gyenge pontjaidat, meg tudod határozni, miben kell fejlődnöd. Ha ezt felismered egyenes az út a fejlődéshez, a csakezértis-hoz, mert egy jó edző, olyan mint az életben egy jó barát. Ott van melletted és biztat, hogy meg tudod csinálni. Persze abban a pillanatban, amikor a gyakorlatot végzed ezt nem így fogalmaznád meg, minden az edző csak jófej nem, pláne ha még hozzáteszi, hogy " Na, még 8-at.... vagy még 99-et... :-)" De amikor megcsináltad a dicsőség a tied! MERT TE MEGCSINÁLTAD!!! A kitartó munkának meglesz az eredménye! Szemmel látható eredménye, feszesebb popsi, kerekebb váll, izmos kar..... De emellett elsajátítod és az edzőtermen kívül is alkalmazod a "csakezértis" hozzáállást. Kitartóbbá válsz, legyőzhetetlenné!


Hiszem, hogy a fentiek szép és jó dolgok, de ha emellé nem párosul a mozgás tudatossága, a tesstudat, a gyakorlatok helyes kivitelezésének, végrehajtásának módszere, akkor hiányozni fog egy láncszem. Az alapok. Mert alapok nélkül nincsen ház, vagy ha van is, nyekleni fog.

Hiszem, hogy a Pilates az alapja mindennek. Lassú, kontrollált mozgásokkal megnyújtjuk, megdolgoztatjuk a mélyizmainkat, belülről kifele építkezik, így adva stabil alapot, így előzi és gyógyítja meg a hátfájást, így ad helyes testtartást.

HISZEM, hogy ezzel a 3 "irányzattal" lehet teljes és egészséges életet élni. Mindhárom nagyon hasznos külön-külön is, de együtt csodákra képesek!

Ezért is gondoltam azt, hogy bevezetlek a Pilates rejtelmeibe is.  3 gyakorlatot mutatok neked most, figyelj oda a testtartásodra, a légzésedre és a helyes kivitelezésre!

Arra kérlek, hogyha várandósságod előtt nem jártál Pilates-re vagy jógára, akkor ezeket a gyakorlatokat most NE végezd el. Pilates során nagy igénybevételnek van kitéve a hasizom is, és ha még nem jártál Pilates órán, akkor ezek a feladatok megterhelőek lehetnek számodra, így kérlek, hogy ne végezd el. Ha már előbújt a kis trónörökös, elkezdheted végezni a gyakorlatokat, de várandósságod idején csak akkor kezd el, ha előtte rendszeresen jártál Pilates vagy jóga órára! 

Jó edzést kívánok! :-)

http://youtu.be/uMTyw0S9tas

"Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél"

Kedves Sportos Mamik! 

Tegnap óta ez az idézet jár a fejemben és nem tudom kiverni belőle. Lehet, hogy megint a hormonok túltengése okozza, de egyszerre belém hasított a felismerés.... Ahogy növekszik a baba és ahogy egyre nagyobb a hasam, egyre jobban érzem őt egyre inkább elhiszem, hogy Anya leszek.

Amikor néhány hetesen megjelent a két csík, még olyan hihetetlen volt, hogy növekszik bennem valaki. Éltem tovább az életem, persze jobban vigyázva magamra, félig meddig tudatosan félig meddig tudattalanul.

Most viszont, hogy látom, érzem magamon a változást szó szerint belém hasított. Már nem csak magamért vagyok felelős, nem csak az számít, amit én akarok... sőt egyre inkább az számít, hogy mit akar a kisember.

És ezen a ponton meghasonlottam. Mi lesz a munkámmal, amit annyira szeretek? Ami meghatároz, ami visz előre, és ami mindig is az életem legfontosabb tényezői közé tartozott, legyen az a hostess munka, a rendezvényszervezősség, vagy most az edzősködés.  Amit, ha nem 110%-al végzek, akkor rosszul érzem magam. Mert én már csak ilyen vagyok. A Szűz tulajdonságai közül ezt az egyet viselem magamon... A munkámban 110%-ot akarok nyújtani. Mert ha csinálok valamit, akkor azt vagy tökéletesen, vagy sehogy... Igen, a végletek embere vagyok ilyen szempontból és talán egy kicsit önző is.

... És akkor közbelép egy immáron 27 cm-es kisember, aki igenis kiköveteli magának a figyelmet, a nyugalmat, azt, hogy érezze magát biztonságban, mert érti Ő, hogy nekem is vannak igényeim, de hamár egyszer itt van velem, akkor vegyem figyelembe az ő igényeit is.

Milyen jó, hogy van ez a 9 hónap.... és milyen jó, hogy vannak olyan emberek, akik átélték már ugyanezt, mint én és tudnak tanácsot adni. Mert nem kell teljesen feladni magam, hiszen nem is tudnám, csak más megvilágításba kell tenni a fejemben a dolgokat.

Tegnap és kedden is például fogatkoztam a lányok előtt, hogy bocsi, hogy ma kicsit visszafogtam magam, de úgy éreztem, hogy ma így kell tennem, és azt mondták, hogy " Igenis fogd vissza magad, mert inkább tartsd az órát 50-60 %-os energiával, de tartsd meg az órát, mint most 110%-on és egy vagy két hét múlva ne tarts több órát, mert teljesen eltilt az orvos. Szükségünk van rád!" Ha pedig szükség van rám, hát szükség van rám! <3

A prioritások eltolódnak, ez persze nem azt jelenti, hogy linkóci leszek, és elhanyagolom az óráim. Egy fokozattal visszakapcsolok, tudod, mint amikor előzni készülsz az autóval, egy vagy két fokozatot visszaveszel, erőt gyűjtesz, hogy aztán egy kis idő múlva,rálépve a gázra 120%-os tempóban hasíthass tovább.

Egy más pozíció lesz a főállásom, itt 9 hónap a próbaidő, és a próbaidő alatt és után is nagy felelősség hárul rám és a gyerekre is, hiszen "...Egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél..." 

"...Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.

- Kapcsolatokat teremteni?

- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra... 
....- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.
- Sok-sok türelem kell hozzá- felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz... " 
                                                                                Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

20. hét vége... és a tetoválás még mindig tart :-)

Kedves SportosMamik! 



Amikor majdnem 4 évvel ezelőtt felkerült rám ez a tetoválás, sokan megkérdezték, hogy nem aggódom-e, hogy ha majd a várandósságom alatt ezekből a táncosokból kövér táncosok lesznek... :-) Büszkén jelentem, hogy még mindig így néznek ki, igaz lassan nem lesz íve az írásnak, de sebaj! :-)

Azért került fel rám anno ez az írás, mert örök szerelmem a tánc, és valahogy szerettem volna megörökíteni. Aztán jött az Anyukám, aki folyton azt mondogatta, hogy már nagyon pici gyerekként és izgága voltam, nem lehetett leállítani, folyton táncoltam.... Az Abba szám pedig innentől kezdve adta magát.

Most is táncos koreográfiával készültem nektek, hogy ne csak az izmainkat dolgoztassuk meg, de a szívünket is eddzük egy kicsit. A picinek is jó, ha táncolunk. A tánc és a mozgás endorfinokat, azaz boldogsághormonokat szabadít fel, amit a pici is megérez, mert ugye ha boldog az Anya, akkor boldog lesz a baba is.
 Tánc közben elfelejtheted minden gondod, ki tudsz kapcsolni, belecsöppensz egy olyan világba, ahol csak te vagy és a zene, és amíg táncolsz, te lehetsz akár Sissy, gyönyörű, nagy ruhában, vagy a karneválon táncolhatsz színes, csillogó ruhában és tollas fejfedőben, vagy pedig hol egy torreádor, hol a bika, hol pedig maga a vörös poszto lehetsz egy bikaviadalon. A tánc sokszínű és csak a képzeleted szabhat határt!

Azt egyébként tudtad, hogy nem csak lelki, de fizikai "előnyei" is vannak annak, ha táncolsz? A baba, aki benned fejlődik, minden ingerre reagál. Ha táncolsz, forogsz, ő is veled táncol, forog, ezáltal fejlődik többek között az inercia rendszere is. Gyorsabban kezd verni a szíved, több oxigén kerül be a szervezetedbe, ami neki is nagyon jó. Ebben a korban pedig már hallanak is. Hallják a zenét, amire táncolsz, relaxálsz, vagy épp csak hallgatsz. Ha sokat hallgatod ugyanazt a számot, akkor azt a születésük után is meg fogják ismerni.

Próbáld ki, táncolj, vessz el a zenében, mindegy hogy hol, mindegy, hogy mikor, de szánj ezzel magadra időt, mert tánc nélkül lehet élni, csak nem érdemes! :-)

Ha már a tetoválás, akkor beszéljünk egy kicsit a bőrről is.
Figyelj a bőröd minőségére! A bőr nagyon tud tágulni, de ha nincs megfelelő vitalitása, akkor berepedezhet, és striák képződhetnek a várandósság alatt. Nagyon fontos a külső és a belső hidratálás egyaránt. Az egyik nagyon kedves barátnőmtől kaptam egy szuper tippet, aki már két várandósságon is túl van. Mikor a két csík megjelent a teszten onnantól kezdve rendszeresen és vastagon kente a bőrét testápolóval. Én a gyógyszertárban kevert testápolóval kenem nem csak a hasamat, de a cicimet is, mert az a rész is hatalmasat tud nőni.
A rendszeres és megfelelő mennyiségű vízfogyasztás pedig belülről táplálja a kismama bőrét.
Szóval igyatok sokat és ha tehetitek kenjétek magatokat minél többször.

Íme a heti videó, a második rész, használjátok egészséggel és vegyétek elő bármikor, amikor csak jól esik.

https://www.youtube.com/watch?v=HEUJBndcs_g

Sportos Mami akcióban

Sziasztok Sportos Mamik! 



Végre, végre elkészült!!!! :-)

Elkészült az első videó anyagom! Nézzétek el, hogy néha autók és kutyák hangját is lehet hallani a videóban, de a belvárosban lakom és itt zajlik az élet, hiába mondtam hangosan, hogy csendet kérek! :-)

A feladatok azért vannak, hogy megoldjuk őket, ugyanis előbb is kész lett volna az anyag, ha a hangsávot nem tiltja le a videómegosztó, így újra el kellett készítenem a videót, de sebaj, mert sokkal jobb lett, mint amilyen az első volt.

Fogadjátok szeretettel elsőként a köszöntőmet:

https://www.youtube.com/watch?v=efkyslYj-dI


Ezután következnek a gyakorlatok, egy bemelegítés, egy erősítős rész és a nyújtás! Minden héten közzé fogok tenni majd egy videót, gyakorlatokkal, hogy minél többet tudj te is mozogni.

Javaslom, hogy heti háromszor végezd el ezeket a gyakorlatokat. DE!!!! A videóban is említem, ha nem sportoltál a várandósságod előtt rendszeresen, akkor kérlek, hogy ne most kezdj neki. Ezt a videósorozatot azoknak ajánlom, akik a várandósság előtt is aktívan sportoltak és szeretnének fittek maradni.


Fogadjátok szeretettel!

Jó edzést kívánok!

https://www.youtube.com/watch?v=xU_fluS_kPg&feature=youtu.be

Nyaralni vagy maradni ez itt a kérdés

Kedves Sportos Mamik! 


Ha az ember lánya felmegy a netre, hogy érdemben tájékozódjon a várandósság alatti teendőkről, mi az amit szabad, és mi az ami kerülendő, akkor arra a következtetésre jut, hogy üljön a lesötétített szobában egész nap és óvja magát minden nemű külső behatástól ez alatt a 9 hónap alatt.

Én ezt feladtam. Nem beteg vagyok, hanem várandós, persze nem emelek nehezet, nem ülök forró kád vízbe és megmosom a gyümölcsöket, zöldségeket, szóval betartom az alapvető szabályokat.

Félve néztem meg a nyaralással kapcsolatos véleményeket is, mielőtt arra vetemedtünk, hogy elmegyünk egy kicsit kikapcsolódni egy tengerparti városba, nem messze, csak ide a szomszédos Horvátországba.
Mindennek éreztem magam, csak rendes embernek nem, hogy ki merek jönni a barlangomból. Szerencsére a védőnőm és a szülésznőm is bátorított, mondván jövőre már úgy is a kis csaj is köztünk lesz, és akkor már más aspektusban látom a dolgokat.

Azért mindketten megkértek, ha lehet, ne égessem egész nap a hab testemet a napon, sok folyadékot igyak, és vigyek magammal kézfertőtlenítőt.
(Megjegyzés: Te is kérdezd meg szülészedet, szülésznődet, védőnődet, mit javasolnak, mindig minden attól függ, hogy milyen a várandósságod, hogy viseled, milyen az egészségi állapotod! Az ő megkérdezésük nélkül ne indulj útnak!
Tengerentúli, egzotikus országokba probléma mentes várandósság alatt sem ajánlatos utazni. Ezeket az országokat látogassátok meg akkor, ha már kibújt a picur )

Így is lett, becsomagoltunk is irány, horány. Persze a kalapomat itthon hagytam, úgyhogy első utunk a bazárba vezetett, ahol beszereztünk egy igazán jó kis darabot.

Az idővel szerencsénk volt, az első két nap felhős napos idő váltotta egymást! De ne csapjon be ez az idő... így lehet a legjobban leégni és napszúrást kapni... A strandtáska kötelező eleme volt a kalap, a napvédő krém és persze a hűtőtáskában víz és némi gyümölcs is. Igyál bőségesen, mert becsapós az idő. Fúj a szél, nem érzed, hogy izzadsz, de mégis sok vizet vesztesz, amit pótolnod kell! A magzatnak sem jó, ha szomjazik! Sőt a magzatvíz minősége is függ a bevitt folyadék mennyiségétől. Ez a folyadék ha lehet víz legyen, a szénsavas, cukros üdítők nem oltják a szomjad és felesleges kalóriát is viszel a szervezetbe. Tehát víz, vagy ha szeretnéd, hogy íze legyen, akkor csavarj bele egy citromot. (C-vitamin pótlás.. két legyet egy csapásra!) :-)

Ha elromlik az idő se keseredj el. Nézz szét a környéken, milyen látványosságok vannak, ha autóval vagy, nézd meg az időjárást, hátha máshol jobb idő van, és autózz el oda. Találd fel magad és akkor felejthetetlen lesz a nyaralás!

Étkezés:
Én imádom a tengeri herkentyűket, pontosabban a tintahalat. Tavaly képesek voltunk Heni barátnőmmel annyit enni, hogy a sok fehérjétől kipöttyösödtünk. Idén próbáltam magam visszafogni. FIGYELEM!!! Ha még nem próbáltad a tenger gyümölcseit, ne várandósan kezd el kipróbálni őket. Lehet, hogy nem bírja a szervezeted és allergiás rohamot kaphatsz. Ha már ettél, bátran egyél, kitűnő fehérje és omega 3 forrás. Ilyen frissen itthon úgy sem tudsz enni, vagy csak horror pénzért. Fedezd fel a helyi éttermeket, helyi specialitásokat, a változatosság gyönyörködtet és ha nem is minden nap látogattok el étterembe, egyszer-egyszer érdemes, mert tényleg minden hal frissen készül és nagyon finomak. Az áraik is konszolidáltabbak lettek, a vendégszeretetük pedig határtalan.

Mozgás: 
Én azon a héten nagyon sokat úsztam, gyerekekkel, és nélkülük is. Ha már nagyobbacska a pocid kitűnően tehermentesíti a gerincedet a sós víz, és a hátizmokra is nagyon jó hatással van az úszás. Ha ez nem lenne elég, keress egy emelkedősebb domboldalt vagy lépcsőszakaszt. Hidd el, tízszer felmenni és lejönni ezen a szakaszon felér egy kardio edzéssel, és nem kell hozzá más, mint a két lábad, és még futni sem kell, csak szépen, tempósan sétálni.  :-) Azonban a lefele jövetellel óvatosan. Ilyenkor nagy teher nehezedik a térdedre, figyelj oda rá!

Konklúzió: 
Mindig csináld azt, ami jól esik és hagyd abba azt, ami nem. A szervezet rutinos, és tudja, hogy mi kell neki. Ne félj megadni neki. Mert ha te jól érzed magad akkor a benned növekvő kisember is jól fogja magát érezni és ezt tudatja is veled, és ha már a középidő felé közelítesz, ezt érzed is. Apró rúgásokkal és kaparászáshoz hasonló mozgásokkal. Ha ezt a csodálatos érzést átéled, akkor már nem akarsz lemondani róla és minden nap minden percében át akarod élni.

Ha még nem voltál nyaralni, akkor hajrá, ülj be az autóba/ buszba, szállj vonatra, fedezd fel a körülötted lévő világot! Ha már voltál, akkor feltöltődve várhatod az előtted álló csodás időszakot!


A folytatásban:
Mozgás várandósság alatt? Mi az amit lehet és mi az amit kerülj? Erre a kérdésre keresem a választ, és videó formájában meg is osztom veletek

A mindent vagy semmit elv

Ma vagyok 15 hetes és 4 napos várandós kismama. Mint írtam, túl vagyok a 12 hetes genetikai ultrahangon és a kombinált teszt eredménye is megjött végre. E kettő kombinációjából kijött, hogy igen kicsi az esély a genetikai rendellenességekre. (ÉLJEN!!!!) Már nem kötelező az AFP szűrés, és mivel még nem tartozom a "veszélyeztetettebb" 35 év feletti korcsoporthoz, így azt mondta az orvosom, hogy nem is szükséges ez a vizsgálat. ( Azt pedig már tőletek, tapasztaltabbaktól, illetve az internetes társadalomtól tudom, hogy sok esetben félrevezető volt e szűrés eredménye, így dicséretes, hogy el is törölték kötelező mivoltát. )

A 12. hét után mintha elvágták volna a rosszulléteket, a mérhetetlen fáradtságot. Ennek egyrészt örültem, másrészt a hozzám közel állókat fárasztottam, hogy ugye azért még várandós vagyok, hogy nem érzek semmit. :-) Akkortájt még a pocim sem kezdett el növögetni, így rámtört a para, hogy minden rendben van-e vele. De szerencsére megnyugtattak, hogy ott van, növöget, és minden rendben van. Ezúton is nagyon köszönöm nekik. <3

Testileg a változás most már egyre inkább szembetűnő. Kerekedik a pocim. Szerencsére a kilók nem jönnek fel rám, összesen 5 dekát híztam eddig. Pedig tényleg mindent eszek. Úgy döntöttem, hogy nem szedek vitamint, mivel most hemzsegnek a friss gyümölcsök, zöldségek a piacon, így nyakra-főre azokat eszem... mert szerencsére még mindig azokat kívánom a csoki, süti helyett. Ez azért is nagyon fontos, mert ilyenkor lelassulhat a bélműködés, és nagyon sok kismama panaszkodik székrekedésre. Ha sok rostos ételt eszel (zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű pékárú, zab, köles) sok vizet fogyasztasz, és rendszeresen mozogsz, ezt elkerülheted.

Lelkileg teljes a felfordulás. Egész eddigi életemre a mindent vagy semmit el volt érvényes. Vagy 110%-al vagyok  jelen, vagy sehogy. Ez most hatványozódott. Vagy összenőtt szemöldökkel, zsíros hajjal flangálok, vagy mint egy menyasszony, órákat töltök a fürdőszobában. Vagy nagyon "heppi" vagyok és akkor úgy érzem, hogy enyém a világ, vagy depisen a netet bújom, olvasom az önsegítő könyveket, és kilátástalannak érzem a jövőt. Vagy egész nap képes vagyok a mosott, de vasalatlan ruhakupac tetején ülni, vagy egész nap csak takarítok....Ez van, hogy egy napon belül változik, van, hogy hetente.... De minden esetben szélsőséges. (Ezúton is köszönöm  hozzám közel állóknak, főleg a Kedvesnek, hogy így is elviselnek és szeretnek, mert csak így tudom magam is elviselni, hogy tudom, ők mellettem állnak! <3 )

Ha netán épp egy rossz pillanatomban kapsz el, nézz vissza később, mert nem változtam ám meg, csak a hormonok játszanak velem. Mert ugyanaz az alapjában véve vidám és pozitív nő vagyok, tele energiával és lelkesedéssel, csak épp' házon kívül tartózkodom. :-)

Az időjárás változással is hasonló a helyzet. Képes vagyok a 30 fokban megdögleni a melegtől, ki se dugom az orrom a lesötétített lakásból, én a napimádó, aki ilyenkor kint szokott sütkérezni és fél óránként megfordul, hogy egyenletesen barnuljon le. Ha pedig 20 fok alá esik a hőmérséklet, van, hogy didergek, vacogok és egy meleg zuhany sem képes átmelegíteni. Ha pedig változékony az idő, akkor fejfájással reagál a szervezetem. Eddig is hidegfront érzékeny voltam, de most tényleg mindent hatványozottan érzek.


E szélsőségek mellett, egy valami állandó. Minden pillanatát élvezem ennek az időszaknak és már nagyon várom, hogy érezzem őt, ne csak lássam. Elvileg már a jövő héttől érezhetem, ahogyan a kis lábacskáival rugdos. Nagyon nagyon várom!!!! <3

A babuc:
Ő is szépen növöget, az ülőmagassága már 8,5 cm, és az egyik kezén már biztosan megvan mind az 5 ujj. :-)

Láttam, hogy szopja az ujját. <3 A vizsgálat elég későn volt, és őnagyságát alig lehetett felébreszteni. Ilyenkor már látszik a neme is. Először lány volt, majd fiú lett, a végső ítéletet nem tudta meghozni a doki, mert elfordult és visszaaludt. :-) De azt mondta, hogy nagy valószínűséggel fiúnk lesz. Apa is ott volt és végre ő is láthatta saját szemével a gyerkőcöt és elhitte, hogy nem pockot hordok a szívem alatt! XD  <3


Testmozgás: 
Kifejezetten jól esik, szerencsére még mindig tudom tartani a lépést a lányokkal az órán, olykor pedig érzem, hogy az órai mosoly mögött a fogukat összeszorítva küzdenek, mert épp' olyan "kellemes" gyakorlatot találtam ki. Szóval bírom szerencsére, nagyon bírom. Ilyenkor már bátran ajánlják a mozgást, főleg, ami a mély izmokat dolgoztatja, erősíti, mert az egyre inkább növekvő hasat valaminek meg kell ugyebár tartani.
De ha nem mozogtál eddig, hangsúlyozom, kérd ki minden esetben orvosod véleményét! 

Adatok:
Mellbőség: 97 cm
Derék: 77 cm
Has körfogat 89 cm
Csípő: 96 cm
Comb: 55 cm
Kar: 27cm
Testsúly: 66,6 kg

Izgatottan várom, az előttem álló heteket!

Az első 12 hét

Az első 12  hét

Szeretnék először is bemutatkozni. Král Éva vagyok, sportedző. Amióta az eszemet tudom, a mozgás az életem része. 9 éves voltam, amikor elkezdtem társastánc órákra járni, és annyira megszerettem, hogy 10 évig volt a mindennapjaim része. Ezzel meg is alapoztam az egész életem. A ritmus, a tánc, a zene számomra nem csak egy hobbi, vagy egy passzió. Nekem ez az életem része, olyan, mint másoknak a levegő. 

Immáron 3 éve a hobbim egyben a munkám is és Székesfehérváron tevékenykedem fitness edzőként. Táncos órákat tartok, de emellett erősítő, alakformáló órákat is, sőt a mély izmok erősítése is a palettán van, hiszen Pilates edző is vagyok.

Elérkeztünk a közelmúlthoz, amikor is az egyik kedvenc helyünkön, Prágában a Hard Rock Cafe-ban, egy hideg téli napon elhatároztuk a Kedvessel, hogy már túl nyugodt az életünk, ideje felforgatni egy kisbabával. :-) 

Fogamzásgátló eldob és indul a feszült várakozás.... Igen, feszült volt... mert mint mindent, ezt is azonnal akartam... a kötelező "átállási idő" után még mindig semmi... volt gyertyaállás, barátnők faggatása... de még mindig semmi...  Görcsösen akartam és mint általában a görcsösségre jellemző, csak azért sem jött össze... Március első fele körül aztán elkezdem átprogramozni az agyam... Vettem egy mély levegőt és azt mondtam, jó, ebből elég, ez nem vezet sehova... ha akar jönni, majd jön... Elkezdtem a még nem létező gyermekemhez egy blogot írni. Bemutattam a családot, ahova érkezni fog, írtam neki, hogy nagyon várjuk és hogy akkor jön, amikor ő szeretne. Havonta még most is írok neki, hogy majd később ha szeretné elolvashatja, mennyire vártuk, mi történt vele, velünk az alatt a bizonyos 9 hónap alatt. 

Áprilisban aztán megtörtént a csoda, és a teszten megjelent a két csík. Azóta pedig csak úgy repülnek a hetek. 

Fitness edzőként, heti 13 órával, nehéz volt az átállás. Mivel az elején görcsöltem, ezért az orvos javaslatára lecsökkentettem az óráim számát, a felére, de persze azzal a kikötéssel, hogy csak nagyon óvatosan vezényelhetem le az órát, leginkább szóban instruáljam a lányokat... Na ez nem nagyon ment... Tudjátok, hogy maximalista vagyok, és egyébként is az anyai szervezetem is igényli a mozgást, és nem tett volna túlságot jót, ha heti 13 óra után hirtelen leállok. Úgy döntöttem tehát, hogy a testem jelzéseire figyelek, és nem döntöttem rosszul, legalábbis eddig úgy tűnik. Ami nehezemre esett azt nem csináltam, de szerencsére a Kisfőnök nagyon toleráns volt, és egészen sok mindent engedélyezett. :-)

Persze voltak nehéz időszakok, hányás, hányinger, volt, hogy le kellett mondanom az órát... Volt olyan is, nem egyszer, hogy 14 óra alvás után is úgy éreztem magam, mint akin átment az úthenger... pedig azt gondoltam, hogy az edzett szervezetem jobban fogja venni az akadályt. :-) Hát nem... :-) A hormonok engem is a padlóra küldtek néha. :-)

Táplálkozás:
Volt hogy csak zöldséget és gyümölcsöt kívántom és volt, hogy a hús látványától is rosszul voltam... De alapvetően törekszem a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Itt is a mértékletességet helyezve az előtérbe. Ha nem kívántam a húst, ettem helyette sajtot, mert a fehérjére is szüksége van a szervezetnek... Persze olyan is volt, hogy majd' egy csomag vaníliás karika is lecsúszott egy film alatt... (upsz) De ilyen is kell, de ne ez tegye ki a táplálkozásod nagy részét. Mivel vékony testalkatú vagyok, nincsen sok tartalékom, ezért volt olyan időszak is, hogy nagyon sok szénhidrátot fogyasztottam, leginkább kenyér és péksütemény formájában. A szervezetnek kell az energia, hogy a kisfőnököt növessze, gyarapítsa, azt pedig a szénhidrátból nyeri. Javaslom a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárút, a zabot, a kölest. Kettőtökért egyél, ne kettőtök helyett! Ez legyen a jelmondatod.
Három óránként eszek, de nem csak azért, mert ezt tanultam az iskolában, hanem mert egyszerűen szó szerint követeli a szervezetem az ételt. Ha nem ettem, azonnal agresszívvé váltam. Ez mára már enyhült, de a 3 óránként való evés megmaradt.

Mozgás:
Nem ugráltam, mert az nem esett jól, viszont táncoltam, mert az kifejezetten jó volt. A Pilates is nagyon jó ebben az időszakban, mert a mély hátizmokat és hasizmokat (de a has alsó szakaszának erősíti itt sem ajánlott) felkészíti a későbbi, fokozottabb terhelésre. 
De nagyon fontos kihangsúlyozni. Ha eddig, nem mozogtál, akkor ne a terhesség alatt kezdj el! Ha még csak tervezitek a babát, akkor kezdj el jógára, vagy Pilates-re járni, mert mint mondtam felkészíti az izmokat a majdani fokozottabb terhelésre. De ha már várandós vagy, és előtte nem mozogtál, akkor ne most kezd el. 

Sok mindenkivel beszéltem az elmúlt időszakban, sok sok cikket olvastam, mit-hogyan csináljak, mit szabad és mit nem... Az én tapasztalatom az, hogyha a tested jelzéseire figyelsz, azt csinálod ami jól esik, és azt nem csinálod ami nem, ha mértékletes vagy, nem görcsölsz, hanem engeded, hogy a józan paraszti eszed vezessen, ha pozitívan gondolkodsz, akkor minden rendben lesz. :-)

11. hét

12. hét vége

A 12 hetes genetikai ultrahangon kiderült, az alma nem esik messze a fájától... :-))) 

Egész végig rúgkapált, táncolt a vizsgálat alatt, volt hogy szembe fordult velünk és integetett... <3
Produkálta magát a Kisfőnök. Hiába, az én vérem (is)... ;-)

12 hét végén az adataim:
Mellbőség:    97 cm (juhuu.. :-))
Derék:  75 cm
has körfogat: 85 cm
csípő:   95 cm
comb:  55 cm
kar:     27 cm
súly:  66,3 kg
magasság: 176 cm