Számomra is elérkezett az az idő, amikor azt kellett, hogy mondjam, eddig és nem tovább. Sajnos az óráimat fel kellett adnom, ugyanis az ágyéki gerinc szakaszom nem bírja már el a rá nehezedő súlyt.
Ehhez hozzá tartozik, mint ahogy biztos tudjátok, a '90-es éveket végigriszáltam, míg mások a '80-as éveikre nem emlékeznek, lásd Ozzy, addig én a '90-es éveket végig táncoltam. A versenysport mint tudjuk, nem izület barát. Mindemellett, ha választanom kellene, most is a táncot választanám.
Szóval ez a 10 év kicsit kinyírta a derekamat. Ehhez hozzájön az elmúlt 3 évem is, plusz a várandóssággal járó izomlazító hormonok is... és tadaaaam... egy ilyen cuki virággal gazdagabb lettem a derekamon.
A sztori 1 hete kezdődött, amikor is sikeresen becsípődött egy ideg az ágyéki gerinc szakaszomban. A bal lábamra nem tudtam rendesen ráállni, bicegtem. E miatt 3-4 havonta így is jártam manuálterápiára, hogy visszategyék az elcsúszott csigolyáimat, de mióta várandós vagyok és nem tudok hasra feküdni, azóta nem is sikerült rendesen visszatenni őket a helyükre. Egy rossz mozdulatnál aztán megtörtént a fent említett esemény. A manuálterapeutám megoldotta azt, hogy legalább nem sántítok, a becsípődés miatt, de sajnos a hátfájás megmaradt. Ekkor kaptam tőle ezt a csodás kis virágot. :-) Kinezio tape a neve és csak ajánlani tudom. Úgy tűnik, ez ment meg a folyamatos hátfájástól.
De e miatt sajnos a tervezettnél előbb ki kell mondanom, hogy szünetelnek az óráim. "I 'll be back..." ahogy kedvenc hősünk, szintén a '90-es évekből határozottan a szemünkbe nézve mondja.
És hogy mikor? Ez egy nagyon jó kérdés.
Te is abban a cipőben jársz mint én? Neked is ez az első babád? Neked is fontos (volt) a munkád, félsz, hogy mi lesz akkor, ha otthon kell maradnod a nap 24 órájában?
Én erre már kidolgoztam egy tervet. :-)
1)
Ezelőtt néhány héttel jelentkeztem egy 8 hetes ingyenes online kurzusra. Ez speciel egy angol nyelvű, egy amerikai egyetem szervezésében. Múlt héten indult a 8 hét, elég húzós az anyag, tömény, szaknyelvű, elég sok időmet lefoglalja.
2)
Képzeld, indítottam egy blogot is a SportosMamit... (ja, ezt olvasod ;-) ). Ide is minden héten írok, készítek videókat, foglalkozom vele. 2 hete pedig elindult az angol nyelvű változata is. (sportymommy.blogspot.com)
3)
Persze a szokásos.... Takarítás, mosás, ház körüli munkák, Jack kutyám szórakoztatása, akit az utóbbi időben picit elhanyagoltunk. A vele való séta jót tesz, főleg, hogyha nem rángat a röpke 50 kilójával... ilyen szép napsütésben pedig egyenesen pazar.
4)
Elindul lassan a kiságygyerekholmibabakocsiottvagyunkmárjajezdecukideaKedvesneknemtetszik.... mizéria is.
Szóval lesz teendőm bőven, nem fogok unatkozni.
Olyan sok mindent lehet már az interneten találni. Ha nem szeretnél otthon ülni, járj el kismama jógára, járj közösségbe, baba-mama klubokba. Sportolj, ami jól esik, sétálj, legyél minél többet szabad levegőn, olyan csodálatos ez az ősz, tele színes levelekkel, melengető napsütéssel.
Itt az ideje, hogy magadra és a babára figyelj. Ez a 3 hónap úgy el fog szállni, ahogy elszállt a nyár is, két szempillantás alatt.
Vegyél mesekönyveket, olvass a babának, pihenj, élvezd ki, hogy van egy kis időd. Lassulj le.
Fura érzés, azt hittem, hogy félni fogok ettől az időszaktól, mi lesz velem mozgás nélkül, otthon fogok tétlenül ülni, besavanyodok... De mára már más lett a véleményem. Senkinek sem hittem el korábban, hogy ezt fogom érezni. "Persze, mondjad csak, gondoltam, és ettem tovább a kefét"
Eljött az a pillanat, amikor el tudom engedni azt, aki korábban voltam, hogy helyet adjak annak, aki lenni fogok. Le tudtam zárni azt, ami eddigi volt. Persze az alap megmarad, de nyitok az új felé és kíváncsian várom, mit fog hozni az élet!
Lazulj el te is, engedd át magad az érzésnek, hogy Anya leszel. Úgy érzem, ez egy csodás időszak lesz! Ezt kívánom neked is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése